Jakab István a Dél-Békési gazdáknál

Augusztus 06-án (csütörtök) Gádoroson találkozott Jakab István a MAGOSZ elnöke a Dél-Békési Gazdakörök elnökeivel és ifjú gazdáival, ahol tájékozódott a térség jelenlegi aktuális helyzetéről és beszámolt a Magosz SPS rendszerrel kapcsolatos aggályairól, valamint ezzel és más, a gazdákat érintő problémákkal összefüggő helyzetekkel kapcsolatos tevékenységről.

Az Orosházi, a Nagybánhegyesi, a Dombegyházi, a Gerendási, a Nagyszénási és a Gádorosi Gazdakörök elnökei a gabona termés átlagai tekintetében mindegyikük kihangsúlyozta a termés átlagok közötti nagy különbséget, ami 1,5-6 tonna/ha között alakult az őszi búza tekintetében, a gazdák többsége ezen a nyomott árakon értékesítette terményeiket. De Dombegyháza és Kunágota térségébe viszont nem vásárol senki sem, így a búzát a gazdák még az alacsony árak ellenére sem tudták eladni. Pedig a gabona az előzetes híresztelések ellenére mindenütt fuzárium mentes volt.

A kertészeti növények tekintetében Nagybánhegyes térségében igen komoly probléma, hogy a felvásárlók, nem fix telephelyen veszik meg a paprikát, ha nem rögtön a gépkocsiba rakják és szállítják el, így telephely hiányába ellenőrzést sem lehet tartani (ugyanis nem írja elő semmi, a telephely létesítés szükségességét). Az árak pedig abszolút kiszámíthatatlanok, folyamatosan változnak. Gerendás térségében a paradicsomtermelők közül, többen nem tudják értékesíteni az árujukat és már le sem szedik ezeket, holott felvásárlási szerződéssel is rendelkeznek.
Kukorica és napraforgó tekintetében az árak folyamatosan esnek a felvásárlási ár kukorica esetében 27000 Ft/t árról indult, de már jelenleg 23000Ft/t árnál tart, Főleg a határ menti településeken a sertés ár igen magas, amit a román kereskedők vertek fel, volt ahol a választási malacok darabjáért 19.000 Ft-ot is adtak.

Jakab István a gabona árakkal kapcsolatban elmondta, semmi sem indokolja ezt a nyomot árat, legalább 20-30%-al magasabb áraknak kellene lenni, főleg, hogy a megtermelt búza nagy része kenyérbabona minőségű. Problémaként nevezte meg, hogy a nagy tároló helyek egy része nem került megnyitásra. A Magosz most próbálja elérni, hogy ezek a tárolók is megnyitásra kerüljenek. A probléma megoldásának másik kulcsa, az állatállománnyal való feleltetés, de 2008 évhez képest hazánkban 30%-al csökkent az állatok száma.

A román piac nagy lehetőség hazánknak, hiszen közel van, Románia élelmiszer szükségletének 60%-át improtálja. Magyarország külkereskedelmi mérlegében pedig Romániába több terméket exportálunk, mint Németországba. Ez minden azt képen mutatja, hogy kitörési pont lehet a magyar mezőgazdasági termékek számára.

Az SPS rendszer tekintetében Jakab István elmondta: Az Európai Unió nem kényszeríti az új tagállamokat az SPS-rendszer bevezetésére. Brüsszelben sokan kritizálják az új agrártámogatási formát, ezért a közös agrárpolitika 2013-tól megváltozik, és a Magyarország által jelenleg használt területalapú támogatási formához hasonló új rendszer körvonalazódik"

A régi tagállamoknak kellet ezt beilleszteni, ahol egységes birtok rendszer van kialakítva, de még ezen országok között is különböző módszereket határozhatnak meg a tagállamok, sőt a tagállamokon belül, tartományonként, régiónként is eltérő lehet.

Jelenleg az Európai Unió tizenöt tagállamában, továbbá Szlovéniában és Máltán 2007. január 1-jéig kötelező volt bevezetni az SPS-t, mert ezekben az országokban korábban a standard kifizetési rendszert alkalmazták. Más tagállam azóta nem élt ezzel a lehetőséggel. Ez a rendszer magában foglalja az egyes üzemek termeléstől függetlenített, összevont területalapú támogatását és az egyes tagállamok közvetlen támogatásait. Az SPS szerzett jogon alapul, földhasználattal hívható le, az áttérés évében megállapított és kiosztott vagyoni értékű jogosultságok "aktiválásával".

Hazánkba a birtok rendszer nem egységes, így az átállás bizonytalanságot és esélyegyenlőtlenséget okoz a magyar mezőgazdaságban. Az SPS-ben a támogatás elválik a termőföldtől, és a bérlőt illeti majd meg, ami jelentősen csökkenti a föld értékét. Sőt adott esetben a föld elértéktelenedéséhez vezet, az SPS-támogatások egy része ugyanis vagyonértékű jogként függetlenedne a földtulajdontól. Hazánkban jelenleg az agrártámogatásokat a területalapú rendszer (SAPS) alapján fizetik ki a föld használójának.
Ráadásul a rendszer átalakításával nem lesz több a támogatás, a bevezetése viszont több milliárd forint informatikai fejlesztési többletköltséggel jár, az SPS-rendszer számítástechnikai rendszere nemhogy januárra, de még április 30-ra sem készül el.

A Magosz célja, hogy az kapjon támogatást, aki a földet műveli és állatott tart. A szociális bolthálózatok jól működnek, ezeket tovább kívánja bővíteni a Magosz mind Budapesten, mind pedig vidéken egyaránt, valamint dolgozik egy új irány, a Szakbolt hálózat kialakításán.